A terminológia az Adizes Vállalatok életciklusai c. könyvben olvasható ill. letöltheted tudástárunkból is a civil szervezetekre adaptált változatát.
Az "aha élmény" lényege, hogy mivel a társadalom is élőrendszer, így nagy valószínűség szerint rá is jellemző a növekedésre és fejlődésre vonatkozó törvényszerűségek. A szervezeti életút gyerünk-gyerünk korszakára az exponenciális növekedés jellemző, mindenből egyre több és több lesz, ami persze a minőség rovására megy. Nem emlékeztet benneteket valamire?
 |
| Piros körrel jelöltem ezt az átmeneti időszakot |
Nos mit gondoltok mi a legjellemzőbb tünet ebben az időszakban a szervezeteknél?
Ez a válságok időszaka!
Nem ragozom tovább... a lényeg, hogyha az élőrendszer törvényszerűségei felől nézzük akkor ez a slamasztika akár életkori sajátosság is lehet. Na persze ezzel nem azt akartam mondani, hogy akkor semmi probléma, csak azt, hogy történelmi léptékekbe valószínű ez az intenzív növekedési szakasz törvényszerűen következett be. Mint ahogy László Ervin is mondta: a mögöttünk álló korszaknak is meg volt a maga létjogosultsága, azonban elérkezett a csökkenő hozadékok korszaka (nem szószerinti idézet).
Szervezetfejlesztőként - a szervezeteket nézve - azt látom, hogy ennek az időszaknak az a kulcsa, hogy a mennyiség át tud -e csapni minőségbe. Ez pedig az együttműködés fejlődésén/fejlesztésén keresztül valósulhat meg, hiszen ilyenkor kell például a vezetést decentralizálni. Ha ez a szervezeteknél nem sikerül, akkor viszont jön az "alapítói kelepce" és a szervezet leívelő szakaszba kerül, ami végső soron a megszűnéséhez is vezethet.
Ez pedig a társadalmi analógiában azt üzeni nekem, hogy igen gyorsan meg kellene tanulnunk az együttműködésünket magasabb szintre emelni, mert különben nem érjük meg a felnőtt kort!
Azonban úgy gondolom a társadalmi életúton való továbblépéshez nem elegendő az egyének szintjén javítani az együttműködést, azonban erről majd egy következő alkalommal írok...
Megjegyzések
a gyermek, gyermekek (szándékosan nem szaporodást írtam) párhuzama mi lehet?
A gyerekkort követő intenzív növekedési szakasz vége felé belép a gyermek is a gyerek kor és a serdülő kor határára. Akinek vannak/voltak ilyen korú gyerekei azok tudják milyen sok nehézséggel, problémával jár ez a kor (nyugodtan nevezhetjük válságos kornak - az én lányom is pont a közepében van).
A párhuzam abban is megtalálható, hogy a serdülő kor és a fiatal felnőtt kor legfontosabb tétje a felnőtté válás. És láss csodát ha megnézzük a felnőttség meghatározásait (erre a tudástárunkban lévő egyik tanulmányt javaslom "01 A szervezeti vezetés elméleti alapjai" címmel 6. oldal teteje), akkor kiderül, hogy fontos kritérium a felelősségvállalás szabadságának megtalálása, azaz a helyünk és szerepünk felismerése. Enélkül lényegében nem is beszélhetünk érett személyiségről! Ha én ezt lefordítom, akkor az ember felnőtté csak a közössége révén válhat, enélkül csak egy felnőtt kinézetű, igen gyakran céltalan, frusztrált, lelki problémákkal küzdő személyiség lesz belőle. Sajnos az igazi közösségek hiánya miatt jelen társadalmunkban nagyon sok felnemnőtt ember rohangál, sokszor igen magas beosztásokban.
Visszatérve azonban az általam vélt kérdésedhez, az emberi egyedfejlődés során tehát ennek az átmeneti kornak is az egyik tétje, hogy az együttműködését más emberekkel magasabb szintre tudja - e emelni (nem véletlen, hogy eben a korban a kortársak felé fordulás nagyon felerősödik). Sőt tovább megyek meggyőződésem, hogy az emberi minőség nem érhető el közösség nélkül. Erre az agykutatás eredményei is egyre inkább rávilágítanak!
Még lenne néhány gondolatom ehhez, de úgy tűnik a megjegyzés kereteit így is jelentősen túlléptem, ha van ilyen tartalmú, (inkább pszichológiai irányultságú) cikkekre igény, a későbbiekben szívesen írok erről.
A saját tapasztalataimat is beépítve :)
Ja igen, ha további kérdéseid vannak, légyszi adj nevet magadnak, a lenti Név/URL-cím opció választásával. Sokkal könnyebb valakivel akinek neve van társalogni...
Azért éppen ezt kérdezem, mert az ábra amit felvázoltál igen találó, de ezt a momentumot nem tartalmazza, és ahogy írtad lényeges időpont illetve életszakasz az ember életében.
Közben "rágcsáltam" még a mondatokat, vagy talán jobb szó az ízlelgetés, és én magam nem találom a megoldást. (pedig vannak gyermekeim)
A személyemet tudod névhez is kötni, találkoztunk is, de amikor írtam még nem voltam regisztrált tag, azóta ezt pótoltam. Nagyon érdekesnek találom ezt az oldalt.
A nevem Illés Attila, Drávafokon vettem részt abban a munkacsoportban amit Lantos Tamás szervezett.
Köszönöm!
Próbálkozom a képfeltöltéssel.