Fogalom tisztázás 2-3

Fontosnak tartom, hogy jobban tisztába kerüljön mindenki azzal, hogy megértse, mi is valójában az az eszköz, amit a pénztárcájában tart. (Nem a szemöldök csipeszre gondolok :) Szerencsére nem nekem kell ezt kitalálni. Segítségül hívom Helmuth Creutz írót. Íme a könyvéből két idézet:


Ha valaki a teljes könyvre kíváncsi, akkor itt megtalálja:

(Ez egy file letöltő oldalra visz, amit én is kereséssel találtam)

"Mi a baj a pénzünkkel? 
Aki előzetes felkészülés nélkül kezd foglalkozni a pénzzel, a pénz rendszerével, sajátosságaival, a pénzzel kapcsolatos eljárásokkal, az nagy fába vágja a fejszéjét. Az ellentmondások sora, amelyekkel az ember logikus elemzés mellett szembetalálja magát, véget nem érő:
  • A pénz közintézmény, egyszersmind magántulajdon, jóllehet, a világon semmi nem szolgálhat két urat.
  • A pénz gyarapítása- a bankjegyek és érmék hamisításával - büntetendő, a pénzcsökkentés - a bankjegyek gazdasági körforgásból való kivonása által - mégis megengedett. (Nem büntetjük azt, aki otthon a párnában tartja a pénzt- A szerk.) 
  • A pénz az egyedüli törvényes fizetőeszköz, egyidejűleg azonban a spekuláció tetszés szerint felhasználható eszköze. 
  • A pénzzel együtt jár az átvételi kötelezettség, de a továbbadási kötelezettség nem, pedig az elsőnek a második nélkül nincs értelme. 
  • A pénz egyszerre csere- és értékmegőrző eszköz, bár a második funkció az elsőt érvényteleníti. (Hiszen, ha őrizzük, akkor nem cseréljük el árura, szolgáltatásra. Tehát vagy az egyik, vagy a másik funkció működik. - a szerk.) 
  • Semmilyen mértékegységet nem használunk olyan gyakran a gazdaságban, mint a pénzt, de ennek az értéke nem stabil. (Képzeljünk el egy építkezést, ahol gumiból lenne a mérőszalag, és hónapról hónapra megváltozna a rajta lévő cm! - a szerk.) 
  • A pénzzel kamat és kamatos kamat jár együtt, bár ez matematikai alapon önpusztító.
Ezeknek az ellentmondásoknak a felszámolása elegendő is lenne ahhoz, hogy a pénzre visszavezethető nyomort megmagyarázzuk, főleg, ha megvilágítjuk a pénz központi jelentését a gazdaságban.

Hogyan határozhatjuk meg a pénzt? 
Ha megkíséreljük a pénzt a feladatai és funkciói alapján definiálni, akkor úgy jellemezhetjük, mint:
  • csereeszközt; 
  • elszámolási egységet, ármértékegységet vagy ár-összehasonlítót; 
  • értékmegőrző és értékátruházó eszközt.
Ha a jogi, illetve dokumentációs szempontból vizsgáljuk, akkor:
  • közintézmény, minden polgár hasznára; 
  • a társadalmi termék igénybevételére való jogosultság továbbadható igazolása; 
  • az egyedüli törvényes fizetőeszköz; és végül, ha a bevezetőben említett értelmezési hibákból indulunk ki, akkor: 
  • intézmény, amelynek értékmegőrző funkciója a csereeszköz funkciónak- a tulajdonképpeni célnak- ellentmond; 
  • féllábon álló intézmény, mivel az átvételi kötelezettség nem jár együtt továbbadási kötelezettséggel; 
  • az egyetlen közintézmény, amit bárki kivonhat a forgalomból, és saját előnyére élhet ill. visszaélhet vele. 
Ezekkel a behatárolásokkal a kérdést, hogy mi a pénz, tulajdonképpen megválaszoltuk: minden médium, amelyre a fenti meghatározások illenek. Ezt pedig csak a bankjegyekről és pénzérmékről, tehát minden, az állam által kiadott csereeszközről mondhatjuk el. A szakmai világban szintén pénznek emlegetett jelenségek,mint pl. a követelések, csekkek, hitelkártyák stb. a fenti követelményeknek néhány pontban megfelelnek. Következetesen tartózkodnunk kell attól, hogy mindezeket pénznek tekintsük, még akkor is, ha megtévesztően hasonlóak. Inkább, ahogy a logika és a becsület egyaránt megkívánja, lássuk el ezeket az eszközöket és intézményeket önálló elnevezésekkel."

Folytatás a könyvben...
0