Fogalom tisztázás 1

„Ha a kifejezések nem megfelelőek,
Akkor a szavak nem állnak össze,
És ha a szavak nem állnak össze,
Akkor a művek sem jönnek létre”    
Konfucius  


A pénz olyan, mint a foci. Mindenki ért hozzá. És mindenkit érdekel is. Naná. Mindenki érintett is. Nyakig benne vagyunk. Én ugyanúgy, mint sokan mások nem jártam közgazdasági egyetemre, viszont szervezeti vezetőként, magánemberként, adófizető állampolgárként, és ki tudja, hányféle szerepemben foglalkoztam a pénzzel, és néha a pénzhiánnyal. Azt hittem sokáig, hogy értek mindent. És persze a pénz számlájára írtam a környezetszennyezést, meg a kapzsiságot, meg a szegénység kialakulását. Aztán a kezembe került Helmut Creutz A pénz-szindróma c. könyve, amit a HIFA adott ki. Ebből a könyvből most megosztok pár sort, ami talán jól megmutatja, hogy miért érdemes pontosan értenünk, miről is beszélünk, miről is beszélnek a politikusok, miről beszélnek a bankárok, és miről beszél az IMF? Ha nem értjük, akkor bajba kerülhetünk. Talán ezért vagyunk már most is benne?
A könyv alcíme: Utak egy válságmentes piacgazdasághoz. Ajánlom mindenkinek szeretettel!

Az idézet:
„Az elnevezések feladata, hogy megkönnyítsék a megértést, A világosan körűlhatárolt kifejezések és meghatározások a bonyolult tárgyi összefüggéseket is érthetővé teszik. A tisztázatlan megjelölések viszont az egyszerű folyamatokkal és összefüggésekkel kapcsolatban is zűrzavart okoznak. A más területen dolgozók, akik intenzíven foglalkoznak a pénzzel kapcsolatos kérdésekkel, meglepődnek a sokféle kifejezésbeli pontatlanságon, csakúgy, mint az azonos megjelölésnek a különböző dolgokra és jelenségekre való többszöri alkalmazásán is. Összekeveredik pl. az összárszinvonal-változás az egyes áringadozásokkal, és mindkettőt „infláció” névvel illetik. A profit, nyereség, kamat, hozam és értéktöbblet kifejezések pedig ugyanolyan és különböző jelenségeket egyaránt takarnak. A csekket és hitelkártyát „pénz”-nek nevezzük, a bankjegyekkel és pénzérmékkel együtt pedig a követeléseket is pénzmennyiségnek tekintjük. Ezt az indokolja, hogy a követelés átvállalásával, ugyanúgy, mint a pénzzel, a követelés kiegyenlíthető. Mit mondanánk egy olyan iparosról, aki enyvnek nevezi a szöget, csavarokat, kapcsokat, mivel ezekkel ugyanúgy, mint az enyvvel, egymáshoz rögzítheti, a munkaeszközöket? Még a dologban járatlan laikus is felismerné, hogy a kifejezések ilyen keveredése csak eloszthatatlan zűrzavart okoz. Ebből következőleg először a kifejezéseket és feladatköröket és feladatköröket próbáljuk tisztázni, akkor is, ha esetenként a már megszokott gondolkodásmódot kell megkérdőjeleznünk „ Folyt köv....
0