Kulturális Kreatívok 2.1. A dolgok szerkezete


Ahhoz, hogy valami működő dolgot csináljunk, nem árt, ha ismerjük a szerkezetek jelentőségét. Ezt nem csak az új megalkotásához kell ismernünk, hanem a régi lebontásához is.  Ha kultúrát szeretnénk építeni, ahhoz pedig még inkább meg kell tanulnunk minden dolog szerkezetét is látnunk.

Minden létezőnek van szerkezete. Úgy is mondhatnám, hogy a létezéssel együtt jön létre a szerkezet. Persze ez aztán változik, de valamilyen mindig van.

A szerkezet ezért nem más, mint a rendszer elemeinek az egymáshoz viszonyított helyzete.  Minden, ami van, annak vannak részei is. Ezek meg egymáshoz képest valahogy elhelyezkednek. Az elhelyezkedés lehet térbeli is, pl. az emberi csontok esetében, vagy a ház építőanyagai esetében, de lehetnek időben megvalósuló viszonyok. pl. egy zenemű hangjai és a közöttük lévő szünet időben elrendezve adja azt a hatást, ami a zeneszerző szándéka volt. Képzeljük el, ha egy Mozart darabot úgy játszanának le, hogy először ez összes C hangot, aztán az összes D-t.... Aztán az összes szünetet :)
 
Ursus Wehrli el is játszott ezzel. Képeket, embereket, salátástálat szerkesztett át.  (Kép) Nagyon mulatságos eredményre jutott, amikor „rendet tett" a művészetben :)

De gondoljunk bele, hogy mi történik, ha a kocsinknak megvan minden egyes alkatrésze, de ezek szépen egymás mellé vannak téve, ahelyett, hogy össze lennének a funkció szerint illesztve!
Ez is egy autó, csak nehéz vele közlekedni
Nem csak fizikai létezők vannak. A gondolatainknak is van egy szerkezete. pl. Egy mondat szavakból áll, és azok betűkből. Ennek az átrendezése gyökeresen megváltoztatja a szó, vagy a mondat értelmét. Biztos mindenki emlékszik ilyenekre: „Kedves nőre, vagy nedves köre feküdni”:)
De ha egy folyamatban gondolati szinten felcseréljük az okot az okozatra, akkor is nagyon eltévedünk.

A szerkezet tehát alapvető jellemzője minden léterőnek. Az adott, megvalósult szerkezet pedig meghatározza, hogy a rendszer mire képes. Az óraszerkezetben elég egy kis fogaskerék többiekhez viszonyított helyzetét megváltoztatni ahhoz, hogy az óra többé ne legyen alkalmas az idő múlásának a jelzésére. Tehát a szerkezet, és a funkció nagyon szorosan összekapcsolódik.  Ezt azért kell nagyon tudnunk, mert ha egy társadalom működésének az eredményeivel elégedetlenek vagyunk, akkor tudnunk kell azt, hogy ez a rosszul működő funkció bizony egy szerkezet eredménye. Pontosabban nem egy szerkezeté, hanem nagyon sok szerkezeté. A szerkezetek nagyon is összefüggenek egymással, hiszen minden létező egy nagyobb rendszer eleme is egyben, és annak a nagyobb rendszernek is van szerkezete.

Ha belegondolunk abba, hogy az okatás szerkezete, mennyire határozza meg az ember gondolkodásának a szerkezetét, az mennyire határozza meg a viselkedését, szokásait, az pedig mennyire hat a saját életére, és mások életére. A sort végtelenségig lehet folytatni, mert ezen összefüggések száma végtelen. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az emberi társadalom nagyon sok elemből áll, és ezen elemek végtelen számú lehetőséggel kapcsolódnak egymáshoz.

Ebbe a vizsgálódásba bele is lehet veszni. A tudomány bizonyos értelemben bele is veszett, mert a megfigyelés korlátossága miatt csak néhány számú interakciót képes vizsgálni, mikörben az élet sokkal összetettebb szerencsére.

Na de hogy ne vesszünk el, ezért szerencsére itt a szerkezetek ismeretének a képessége. A szerkezetek felismerése tanulható szerencsére. Méghozzá nagyon könnyen tanulható.

Egy kis edzés: Nézzünk rá embertársainkra, és figyeljük meg a csontvázuk szerkezetét. Magát a csontokat szerencsére nem láthatjuk, de a szerkezetet érzékelhetjük.


Ha ránézünk valakire, vagy valamire, akkor vajon képesek vagyunk annak a szerkezetét is látni? És azt is érteni, hogy a szerkezetből milyen működés következik? És hogy mire nézhetünk rá ilyen szerkezetlátó röntgenszemmel?  Amire szeretnénk. Egy csoportra, egy cégre, a piacra, az energiatermelés és elosztás rendszerére, egy irodalmi műre,  de akár egy társadalomra is. Persze ehhez némi gyakorlás, és egy kevés információra még szükségünk van, de elkezdhető.

Aki képes a jelenségek szerkezetét látni, az képessé válik az adott rendszer teljesítményét előre felismerni. Ezt a képességet a kulturális kreatívok esetében arra lehet használni, hogy sok kísérletet, cselekvést eleve a szerkezetek átalakítása céljából fogalmazunk meg. Sok kísérletet végre sem kell majd hajtani, mert előre modellezhető az eredménye. Viszont újabb területeken sikerülhet alternatívákat megfogalmazni.  A társadalom jobbítók gyakran belesétálnak a jelenségek csapdájába. Ha ott a hajléktalan az utcán, vagy éppen szennyezik a folyót nehéz egyből a szerkezeteket megfigyelni, és megváltoztatni. Itt első lépésként továbbra is a tűzoltás a feladat. De aztán ha itt megrekedünk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy mindig lesz munkánk, mert a társadalom működése ezeket termeli. 

Ha legközelebb hallanak valakit szerkezetváltásról beszélni, kérdezzék meg tőle, hogy legyen szíves mutassa be azt a szerkezetet, amit meg kell változtatni, és mutassa be azt, amit szeretne látni!  Ilyenkor persze az aki ismeri a szerkezetek jelentőségét azonnal át fogja látni, hogy a beszélő az csak dumál, vagy mond is valamit!

Remélem felkeltettem azt az érdeklődést, amivel elkezdi a kedves olvasó megedzeni a „szemét” hogy minden létező dolognak meglássa a szerkezetét. Ha azon a bizonyos Maja fátylán szeretnénk átlátni, akkor ez az egyik lehetőség. A másik a gyors megvilágosodás:)

A folytatásban a mozgatórugók jönnek.

1