Hogy keletkezik a felső 10 ezer?


Ki jut át a kapun?
Bizonyára sokféleképpen. Lehet valakinek egy nagy ötlete, amiből szorgalommal milliókat csinál, lehet jó helyre születni, nyerni a lottón, 
és lehet piszkos üzelmekkel is vagyont szerezni, majd azt szépen tisztára mosni valahogy.  De ha az egyéni történeteken túlnézünk, akkor meg 
más összefüggések is felvillanhatnak.

Az elithez tartozni természetesen nem csak a pénzzel lehet. Megfelelő kapcsolati hálóra és megfelelő mentális képességekre is szükség van.
De most nézzük csak a puszta anyagi vonalat!

Helmuth Creutz német gazdasági újságíró könyvében olvastam egy kis tanmesét.
Melyben bemutatja, hogy a pénz hogyan működik, és hogyan lehet valaki nagyfőnök csupán azzal, hogy ismeri a pénz természetét.

A történet:

Van egy kis sziget, ahol 10 ember él. Egymással gazdasági kapcsolatban vannak. Átlagosan havi 2000 Ft értékben nyújtanak egymásnak árukat és szolgáltatást. Van 10.000 Ft-nyi készpénz a szigeten.  Átlagosan a pénz havonta 2 alkalommal cserél gazdát.  (Fontos, hogy milyen gyakran cserél gazdát a pénz, és mennyi a forgalomban lévő pénz, hiszen e kettő szorzata mutatja meg, hogy az adott hónapban mennyi az üzletek értéke.)
Talán innen a történet...
Az egyik szigetlakó egyszer azt gondolja, hogy takarékosabban él, és csak 1800 Ft-ért vásárol a többiektől havonta. Tehát marad 200 Ft-nyi vásárló ereje, mert ő ugyanúgy nyújtja a szolgáltatásait, tehát a bevételei nem csökkennek.


A kérdés:  Mi történik ezzel a havi 200 Ft megtakarítással?

4 alapeset lehetséges:
  1. Elajándékozza azt. Ebben az esetben a 200 Ft értékű plusz fogyasztásra a megajándékozott jogosult.
  2. Kölcsön adja havonta a 200 Ft-ot. Ebben az esetben nála marad egy 200 Ft-os követelés havonta. Akinek kölcsön adta, annak meg egy növekvő fogyasztási lehetősége keletkezik, és egy 200 Ft-os fizetési kötelezettsége.
  3. Ebben az esetben is kölcsön adja a megtakarítását, de most már kamatot is szed érte. Az előzőben leírtakon felül nála keletkezik egy plusz követelés a kamat, és a kamatos kamat miatt. Az adósnál pedig plusz fizetési kötelezettség, ami mindenképpen nő mindaddig, míg a hitelt, annak kamatait, és a kamatok kamatait ki nem fizeti.
  4. Megtartja magának, és beteszi a párnába a 200 Ft-ot.

Tanulságok:
  • Az első esetben a sziget gazdasága nem változik meg. Csak lesznek olyanok, akik többet, mások kevesebb szolgáltatást vesznek igénybe.
  • Ha a kölcsönadást folytatja, akkor elvileg 50 hónap alatt, (4 év és 20 hónap) pont 10.000 Ft-megtakarítása lesz emberünknek. Ha a kölcsönt egyszerre kérné vissza, akkor a sziget összes pénzét oda kellene neki adni. Ebben az esetben emberünk a sziget gazdaságának a tejhatalmú ura lenne, hiszen a pénz nélkül a többiek nem tudnak egymással kereskedni. Ezért szinte bármit kérhetne, hogy a sziget gazdaságát megmentsék.
  • Ha kamatosan adja kölcsön a pénzt, akkor kevesebb idő is elegendő, hogy a sziget összes pénzmennyisége egy kézbe vándoroljon. A kamatos kamat esetében az a helyzet is előállhat egy idő után, hogy nem csak a teljes készpénz mennyiség kerül az ő birtokába, de a sziget minden vagyona az övé lesz, hiszen amíg a kamatos kamatot nem fizetik vissza, addig a követelései is folyamatosan nőnek.
  • A negyedik elvi lehetőség esetén pár hónapon belül készpénz hiány lépne fel a szigeten, és elkezdene akadozni a gazdaság működése. Majd idővel egyre nőnének a körbetartozások, míg végül csődbe menne a sziget gazdasága. De mindeközben a gazdaság működését biztosító pénz összes mennyisége a szigeten maradt, csak nem forgott, és nem kötötte össze a vásárlót az eladóval.
  • A kamatos pénzrendszer az egyik leggyorsabb módja a sziget gazdaságának a csődbe vitelére, és arra, hogy egy kisebbség kezébe kerüljön a teljes pénzrendszer, és annak segítségével  a sziget teljes vagyona.  A többi szigetlakó mindaddig kiszolgáltatott állapotban marad, amíg nem változtat valamin.

Hogy min?
  •     A saját pénzügyi ismeretein
  •     A pénz rendszerén
  •     A közössége működésén

Tudom, hogy ez csak egy kis történet, és a valóság sokkal bonyolultabb. De szerintem jól bemutatja, hogy miért lesznek gazdagok a gazdagok, és szegények a szegények addig amíg ilyen a pénz rendszere. Ha ma minden pénzt egyenletesen szétosztanának a föld összes lakója között, akkor nagyon kis idő kellene ahhoz, hogy elkezdődjön újra a társadalmi polarizáció. Persze ez a pénzrendszer szerkezetén is múlik.

Az Átlátszó.hu blogon olvastam egy írást, miszerint nem összeesküvés elmélet szerint zajlik a gazdaságban a tőke koncentráció. Csupán a pénz természetének a következménye az, hogy néhány cég igen nagy szerepet tölt be a világgazdaságban.  Azt hiszem én is afelé hajlok, hogy ne az összeesküvéseket okoljam, hanem csupán azt, hogy nekem sem tanította meg az iskola a pénz valódi működését, és azt sem, hogy sokféleképpen lehet összerakni gazdasági rendszereket. Hiszen ha bármilyen építő anyagunk van, akkor ezekből összerakhatunk viskókat is meg palotákat is. Csupán az építési ismereteink és szándékaink határozzák meg, hogy mit teszünk.




0