Az Inspi-Ráció Egyesület háza táján egyre többször hangzik el a "közösségi vállalkozás" kifejezés, és még nálunk is gyakran abban a szöveg környezetben, hogy "jó lenne közöset érteni alatta".Most pedig kérésként is megfogalmazódott a kis csapatomtól, hogy írjam le, én mit gondolok közösségi vállalkozásról. Hát neki láttam, amivel nem gondolom, hogy letudom a "közös értelmezést", de remélem egy kicsit elősegíthetem.
... és már el is jutottunk a közösségi vállalkozás egyik lényegi jellemzőjéhez, azaz ahhoz, hogy újból és újból hajlandók vagyunk kölcsönösen energiát rakni abba, hogy megértsük egymást, hogy minél mélyebben értsünk közöset, és ez alapján szervezzük meg cselekvéseinket.
Erre jó példa a múltkori projekt fejlesztős napunk (rendszeresen szoktunk összeülni, hogy egy-egy új projektet közösen fejlesszünk), amikor is épp ebéd szünet volt, és a kis kefiremmel kocogtam vissza az irodába, amikor az a kép fogadott, hogy Zulu és Brigi elmélyült beszélgetést folytat.
Miközben nekiláttam a kis ebédem elkészítésének és elfogyasztásának hallgattam Őket (ez az IRE irodában nem udvariatlanság, hiszen olyan pici irodánk van, hogy ott egyszerre több beszélgetést nem nagyon lehet folytatni). Az hamar kiderült, hogy a megbeszélés során felgyűlt feszültség kapcsán épp abba raktak energiát, hogy kölcsönösen megértsék egymást. Anélkül, hogy belemennék abba, hogy mi is volt a beszélgetés témája (ennek megértése egy külön blogbejegyzés jelentene), ahogy figyeltem Őket, az volt a határozott érzésem, hogy szeretik egymást. Na persze most nem "arra" kell gondolni, hogy épp egy bimbózó romantikus kapcsolat szemtanúja lettem :). Az érzés mögött az a kép állt, hogy mindketten nagy türelemmel és odafigyeléssel hatalmas energiát raknak a kölcsönös megértésbe. Márpedig ezt szerintem nem lehet szeretet nélkül megtenni, ezt nevezem én "a közösség szeretet rendszerének"*!
Aztán persze belefolytam a beszélgetésbe, most így utólag látom, nem kellett volna. Pedig azt hittem, hogy azzal, hogy ezt az érzést közvetítem feléjük, elősegítem a kölcsönös megértést. Azonban egy-egy ilyen lépéshez - mint ahogy ez a beszélgetés is bizonyította - nagyon sok mindennek kell összeállnia, és az "aha érzés" nem mindig születik meg.
Ami azonban ennél sokkal fontosabb, hogy újból és újból energiát rakunk abba, hogy megértsük egymást, amely nélkül a szervezeti tanulás lehetőségétől fosztanánk meg egymást! Azt nem tudom, hogy ez jó vagy rossz hír, de olyan nincs, hogy elértünk a kölcsönös megértés végére (vagyis mégis, amikor meghalunk - lehet, hogy ezért siratjuk el leginkább szeretteinket, mert véget ér egy számunkra fontos párbeszéd...), ezért mondom én azt, hogy a szeretet cselekvő rendszere nélkül nem lehet tanuló szervezetről, közösségről és így közösségi vállalkozásról sem beszélni!
Közösségi vállalkozáshoz hasonló szervezeti jelenségek
Megítélésem szerint a közösségi vállalkozás azért is nehezen definiálható, mert sok más, de mégis hasonló szervezeti fogalom repked a társadalmi levegőben, mint pl. a társadalmi vállalkozás, szociális vállalkozás, közösségi gazdálkodás. Először tehát nézzük meg, mit takarnak a fentiekben egyre gyakrabban hallható elnevezések.Munkamódszer
Amikor azt akartam meghatározni, hogy miben más a közösségi vállalkozás, a fentiekben említett szervezeti formákhoz képest, akkor abba a nehézségbe ütköztem, hogy ezekre is sokféle értelmezés létezik. Ezért a következő módszert alkalmaztam: internetes kutatást végeztem mindegyik szervezeti formára, majd kiválasztottam, vagy megfogalmaztam, hogy mi tűnik a legáltalánosabb definíciónak. Ezután megnéztem, mi az, ami a közösségi vállalkozással kapcsolatban fellelhető az interneten. Mindezek után megfogalmazom, hogy én mit értek a közösségi vállalkozás alatt.Társadalmi vállalkozás
Az angolszász országokban már nagy hagyománya van a társadalmi vállalkozásoknak. Pl. Amerikában a Social Enterprise Alliance - Társadalmi Vállalkozások Szövetségének több mint 900 tagja van. A SEA társadalmi vállalkozás meghatározásáról készítettem egy nyers fordítást, amit ide kattantva olvashattok.Magyarországon a NESsT Magyarország , egy nemzetközi tanácsadó szervezet dolgozik azon, hogy a társadalmi vállalkozás Magyarországon is elfogadottá váljon. Az angol "social enterprises" kifejezést Ők "társadalmi vállalkozás"-ra fordították, és ezt használják, mert szerintük a tükör fordítás "szociális vállalkozás" Magyarországon egy szűkebb szegmenst, elsősorban a szociális szövetkezeteket, a szociális gazdaságban vállalkozó civil szervezeteket takarja.
A NESsT meghatározása szerint, a társadalmi vállalkozás:
- Olyan tudatosan tervezett és működtetett vállalkozói tevékenység, ami társadalmi problémák innovatív megoldására jött létre.
- Kettős cél vezérli: a szervezet pénzügyi fenntarthatóságának javításán túl célja jelentős társadalmi hatás kifejtése.
- Mindezt folyamatosan, felelős módon és magas színvonalon nyújtott termékek és szolgáltatások értékesítésén keresztül éri el.
A NESsT portfólió tanulmányozása után látszik, hogy a legtöbb támogatott társadalmi vállalkozás a fogyatékkal és hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozik, tehát elsősorban a szociális gazdaságban mozog.
A társadalmi vállalkozásokat nem csak a NESst segíti, a Corvinus Egyetem is indított egy társadalmi vállalkozás kurzust, amelyről bővebbet nem sikerült megtudnom. Amit az interneten sikerült kiderítenem, hogy a kurzus hallgatói és tanárai a Ferencváros Közösségi Alapítvánnyal szerveztek "sütikommandó" akciót :).
Társadalmi vállalkozások Magyarországon:
- a Fruit of Care kézművescég,
- a Napra
Forgó Kft.
- Humusz Szövetség - Re-krea programja
- Romani Design Studió roma hagyományokra épülő divat stúdió
- A NESsT által jelenleg támogatott társadalmi vállalkozásokról letölthető (pdf) ismertető
- Humusz Szövetség - Re-krea programja
- Romani Design Studió roma hagyományokra épülő divat stúdió
- A NESsT által jelenleg támogatott társadalmi vállalkozásokról letölthető (pdf) ismertető
Nonprofit, vagy forprofit?
A HVG-ben megjelent cikk szerint a társadalmi vállalkozásokat "gyakran összekeverik a nonprofit szervezetekkel". A szerző ebben az esetben a nonprofit szervezetek alatt a civil szervezeteket (egyesületek, alapítványok) értette. Nos az én véleményem szerint a társadalmi vállalkozásokat nem az különbözteti meg a civil szervezetektől, hogy a társadalmi vállalkozás profit orientált, sőt jelenleg Magyarországon szerintem a legtöbb társadalmi vállalkozás nonprofit alapon, civil szervezeti formában működik. Megítélésem szerint itt a nonprofitsággal kapcsolatos félreértés lapul. Egy szervezet nem attól nonprofit, hogy nem termel, nem szolgáltat pénzért, hanem attól, hogy a vállalkozásának bevételét a társadalmi céljaira teljes egészében visszaforgatja. Ez azt jelenti, hogy a költségei (beleértve a bérköltséget is) levonása után megmaradó hasznot, nem szétosztja a tulajdonosok között, hanem a társadalmi céljaira, a célcsoportjára fordítja. Ha pedig innen nézzük, akkor egy nonprofit alapon működő, de vállalkozással is foglalkozó civil szervezet ugyanannyira társadalmi vállalkozás, mint egy cég aki nagyjából ugyanezt csinálja, esetleg csak a haszon egy részét forgatja vissza. Megítélésem szerint amikor egy cég a profitjának csak kisebb részét fordítja társadalmi célokra, akkor az már nem társadalmi vállalkozás, hanem egy profitorientált cég jó CSR stratégiával. Ha pedig ebből indulok ki, akkor a társadalmi vállalkozások nonprofit alapon működnek, mert profitjuk nagyobb részét, vagy egészét társadalmi célokra fordítják!
Szociális vállalkozás
Amint a fentiekből is kiderült, a szociális vállalkozást Magyarországon, a NESsT is egy szűkebb szegmensnek látta. Ennek ellenére az angol tükörfordításból gyakran használják a társadalmi vállalkozás szinonimájaként. Az internetes kutatásom szerint ennek ellenére a szociális vállalkozásokon szűkebb értelemben elsősorban a szociális szövetkezeteket, vagy a szociális szférában vállalkozó civil szervezeti formában működő szervezeteket értik.Ezenkívül létezik egy szociális egyéni vállalkozói kategória Magyarországon. Az válthatja ki, aki rendelkezik szociális vagy egészségügyi területen 3 éves igazolt gyakorlattal. Az engedély birtokában több szociális szolgáltatást folytathat, mint vállalkozói tevékenységet, így az ilyen egyéni vállalkozókat is a szociális vállalkozások közé lehet számítani.
A társadalmi/szociális vállalkozásoknak egy igen fontos forrása Petheő Attila: A vállalati társadalmi felelősségvállaláson túl: szociális vállalkozás c. PH.D értekezése Még nem sikerült végig olvasnom, de az eddig elolvasott részek alapján Ő sem tesz különbséget a társadalmi és szociális vállalkozás között, nagyon gyakran szinonimaként használja, de az értekezésében egy nagyon alapos szakirodalmi áttekintést adó definiálást valósít meg.
Összefoglalójában olvasható:
"Az európai irodalmat tanulmányozva, valamint az amerikai gyakorlatból leszűrve a különböző definíciókban megfogalmazott szociális vállalkozás elsősorban üzleti vállalkozás, amely mikroökonómiai értelemben a kis- és középvállalkozások minden szükséges elemével rendelkezik: a vállalati célok üzleti terv formájában jelennek meg, finanszírozási forrásként szóba jöhetnek bankok, donor szervezetek, illetve az állam. Az emberi és infrastrukturális erőforrások, a marketing és a nyilvánosság kérdése is adott és tárgyalandó e vállalatokkal kapcsolatban. A szociális cél érdekében működő szociális vállalatok ötvözik az innovációt, a vállalkozást, a szociális célt és az általa generált bevételnek köszönhető pénzügyi stabilitást. A küldetés prioritást élvez a profithoz képest, és ha többlet keletkezik, akkor az további küldetéscélok mentén kerül felhasználásra. Mindez a támogatott csoport vagy közösség érdekében történik."
Közösségi gazdálkodás
A közösségi gazdálkodás egy gyűjtőfogalom azokra a közösségi kezdeményezésekre, amelyek az egészségesebb, fenntarthatóbb, önellátásra törekvő helyi élelmiszer termelésre szövetkeznek.Ilyen például a közösség által támogatott mezőgazdaság, ahol jellemzően egy város vonzáskörzetében lévő helyi termelők és városi fogyasztók alkotnak termelési-fogyasztási közösséget, amiben együtt vállalják a termelés kockázatát, illetve együtt osztoznak a nyereségen. Ilyen kezdeményezés például a Szatyor Bevásárló Közösség, vagy a Nyíregyházi Kosár Közösség.
Ezen kívül ide sorolhatók az fenntarthatósági, vagy élőfalu kezdeményezések, ahol helyi és városból kiköltöző emberek tömörülnek önellátásra, önrendelkezésre törekvő közösségekbe. Erről bővebben olvashatsz az Magyar Élőfalu Hálózat honlapján.
Ami a lényeg, hogy -e mögött a fogalom mögött nem egy szervezeti formát, hanem sokkal inkább közösségi kezdeményezéseket találunk, amelyek természetesen lehet valamilyen szervezeti formájuk.
Közösségi vállalkozás meghatározása
Közösségi vállalkozás, mint közösségfejlesztési eszköz
A közösségi vállalkozásról - az előző szervezeti formákkal ellentétben - az interneten nagyon kevés anyagot találtam. Talán az egyetlen valóban erre vonatkozó írást a Közösség Fejlesztők Egyesülete oldalán találtam meg. Ez alapján közösségi vállalkozás a helyi közösség megélhetésre szerveződő vállalkozása. Itt az irányultság tehát, hogy a közösségi vállalkozás mint közösségfejlesztési eszköz jelenik meg.
A közösségi vállalkozás Pabló féle megközelítése
- Célja a helyi társadalom megerősítése, a társadalmi és a természeti tőke összekapcsolt fejlesztésén, gazdagításán keresztül.
- Ezt a célt azon keresztül valósítja meg, hogy a vállalkozás hatékonyságát és a közösségi minőséget képes integrálni.
- Fontos jellemzője, hogy önmaga is közösségi mintát nyújt, azaz a benne dolgozók közösségként élik meg a mindennapi munkát.
- Vállalkozói jellege miatt sokkal jobban kapcsolódik a célcsoportjához, azonban a hagyományos pályázati, adományi forrásokra is támaszkodik, ezzel segítve a helyi közösséget külső forrásokhoz jutni.
- A közösségi vállalkozás úgy valósítja meg a nonprofit létet, hogy a benne dolgozóknak biztosítja, a tágabb közösségének elősegíti a megélhetését.
A fentiekben ismertetett szervezeti, közösségi formákhoz képest tehát azt lehet mondani, hogy a közösségi vállalkozás egy olyan társadalmi vállalkozás, amelynek a szervezeti működését a közösségi minőségre törekvés jellemzi, azaz a benne dolgozók közösségként akarják megvalósítani a céljaikat.
A különbség apróságnak tűnhet, pedig szervezetfejlesztőként azt látjuk, hogy ez a törekvés alapjaiban változtatja meg a szervezeti kultúrát. Lényegében minden szervezeti problémának a gyökere az emberek közötti viszonyrendszer minősége, hiszen ha jó az emberek közötti viszony, akkor nyílt, őszinte kommunikációval, közösségi döntéshozással lényegében bármilyen szervezeti probléma kezelhető, megoldható.
Milyen szervezeti formában valósulhat meg közösségi vállalkozás?
Amennyiben a fenti öt minőségi jellemző megvalósul egy szervezetben, akkor annak nincs jelentősége, hogy milyen "hivatalos" szervezeti formában működik, tehát lehet civil szervezet, nonprofit társaság, társas vállalkozás (cég) is közösségi vállalkozás. Mindezek ellenére én úgy látom, hogy egyenlőre a civil szervezetek a legesélyesebbek, hogy ezt a szervezeti modellt megvalósítsák és az Inspi-Ráció Egyesület arra törekszik, hogy minél több civil szervezet váljon közösségi vállalkozássá. Majd ezek a szervezetek hálózatos együttműködésben teremtsék meg az együttműködés gazdaságát, vagy ahogy az Egyházak Világtanácsának AGAPE (Alternatív Globalizációs az Emberért és a Földért) című tanulmánya és jelentése fogalmaz a SZERETET GAZDASÁGÁT.Összefoglalóan: a közösségi vállalkozás egy olyan hiánypótló szervezeti modellt takar - az én értelmezésemben - ami jó eséllyel lehet egy fenntarthatóbb, élhetőbb világ intézménye, és így elsősorban a civil szervezetek számára nyújt továbbfejlődési lehetőséget.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
* Egy ízben erről már írtam a "Facilitálás értelme és jelentősége" c. cikkemben** Forrás: Társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon, 2011. NESsT Kézikönyv Sorozat
A cikk megírása óta ebben a témában született cikkeim:
A közösségi minőség
A kultúra felől, a közösségi vállalkozás felé
A vezetés természetes módja, avagy út a közösségi vezetéshez
Tudunk-e közösségi összefogással új "hordókat" létrehozni
Közösségi vállalkozás szerepe a tudatfejlődésünkben
Miért szükséges a profit a nonprofitoknál is!?
Videók a közösségi vállalkozásról
Amennyiben bővebben szeretnél hallani arról, hogy mit gondolok a közösségi vállalkozásról, még négyvideót (pontosabban a második csak egy hangfelvétel) ajánlok a figyelmedbe:
Békéscsabán a Civil Kulturális Börze szakmai napján 2012. november 9-én elhangzott kedvcsináló előadásom a "Közösségi vállalkozások felé" címmel (26 perc):
A Helyi Mérték Alapítvánnyal közösen szervezett Civil Jelenkép konferencián az 5 perc hírnév (helyett 5 perc jó hír) blokkban elhangzott előadásom hangfelvétele (6 perc):
A TEDx Debrecenen 2016. október 15-én elhangzott előadásom "Közösségi vállalkozás, ...avagy az organikus szuperintelligencia" címmel (21 perc):
A Világfa közösségre vonatkozó definíciója különösen tetszik, mert nagyon közel áll ahhoz, ahogy én gondolkozom a közösségekről:
A HUMUSZ rövid leírása a társadalmi vállalkozásokról.
A keresztény alapon szerveződő Fokoláre Mozgalom, akik kidolgozták a közösségi gazdaság elvét, ami a szeretet kultúrájából kiindulva az adás gazdasága. A magyar honlap szerint ez azt jelenti, hogy a cégtulajdonosok szabad akaratukból úgy határoznak, hogy a tulajdonukban lévő cég nyereségét felosztják a rászorulók és a közösségi gazdaságról szóló oktatási programok között. A honlap tanulsága szerint ehhez jelenleg a világon 761 cég csatlakozott.
A felvi.hu egy felsőoktatási pályaorientációval foglalkozó honlap egy igen érdekes cikket jelentetett meg a szociális vállalkozókról:
Békéscsabán a Civil Kulturális Börze szakmai napján 2012. november 9-én elhangzott kedvcsináló előadásom a "Közösségi vállalkozások felé" címmel (26 perc):
A Helyi Mérték Alapítvánnyal közösen szervezett Civil Jelenkép konferencián az 5 perc hírnév (helyett 5 perc jó hír) blokkban elhangzott előadásom hangfelvétele (6 perc):
A Labor Cafeban, Nyíregyházán 2016. március 11-én elhangzott előadásom "Társadalmi jót, üzleti alapon" címmel (13 perc):
A TEDx Debrecenen 2016. október 15-én elhangzott előadásom "Közösségi vállalkozás, ...avagy az organikus szuperintelligencia" címmel (21 perc):
Témához kapcsolódó oldalak
A Világfa tudástár külön fejezetet szentel a közösségi gazdálkodásnak és ezen belül a közösségi vállalkozási modelleknek. Ezen belül három cikket találunk. Az egyik Hamvas Gábor írása a profit felhasználásáról a közösségi vállalkozásban, ami termelő vállalkozás esetére ajánl egy lehetséges rendszert. A másik kettő Vercseg Ilona írása a Közösségi vállalkozásokat segítő szolgálatokról szól, pontosabban az első ilyen kezdeményezésről, a másik pedig röviden definiálja a nonprofit közösségi vállalkozást.A Világfa közösségre vonatkozó definíciója különösen tetszik, mert nagyon közel áll ahhoz, ahogy én gondolkozom a közösségekről:
"A Világfa úgy tekint a közösségre, mint személyek alkotta új élőlényre, amelynek közösségi tudata és tudása van, érez, cselekszik, gondolkodik és teremt. A közösség, mint lény egészsége, jóléte, teljessége, boldogsága, szellemi és lelki élete éppolyan fontos, mint a személyeké, akik alkotják."A Vercseg Ilona által a fenti írásban röviden említett Közösségi vállalkozásokat segítő szolgálatoknak egy részletesebb leírását találjuk a Parola archívumában Mészáros Zsuzsa tollából, aki ennek a kezdeményezésnek a megvalósítója volt, eben az írásban a szolgálat létrehozására vonatkozó üzleti tervből vannak részletek kiemelve.
A HUMUSZ rövid leírása a társadalmi vállalkozásokról.
A keresztény alapon szerveződő Fokoláre Mozgalom, akik kidolgozták a közösségi gazdaság elvét, ami a szeretet kultúrájából kiindulva az adás gazdasága. A magyar honlap szerint ez azt jelenti, hogy a cégtulajdonosok szabad akaratukból úgy határoznak, hogy a tulajdonukban lévő cég nyereségét felosztják a rászorulók és a közösségi gazdaságról szóló oktatási programok között. A honlap tanulsága szerint ehhez jelenleg a világon 761 cég csatlakozott.
A felvi.hu egy felsőoktatási pályaorientációval foglalkozó honlap egy igen érdekes cikket jelentetett meg a szociális vállalkozókról:
"Mielőtt valaki érdemben tenni tud az előbb felsorolt területeken a rászorulókért, közel tíz éves felkészülési idővel kell számolnia - amíg megszerzi a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket, kifejleszti az önálló munkához szükséges készségeit és elkészül a vállalkozás ötletének kidolgozásával, megalapozásával. (...) A területet választó emberekkel szemben ugyanazok a kemény követelmények érvényesülnek majd, mind a profit-termelő szférában dolgozó vezető beosztású munkatársakkal szemben. Annak ellenére, hogy a területen elérhető javadalmazás elmarad a versenyszféra által kínált jövedelmektől. (...) ...a jelentkezők számára nagy kísértést jelent, hogy a versenyszféra az elérhető jövedelmek majd dupláját kínálja."Jelenleg ezek alapján az instrukciók alapján választanak pályát a fiataljaink!? Ha ennek az üzenetét le akarom fordítani, akkor nagyjából így hangzik: Ha te szeretnél valami szociálisan, társadalmilag hasznos dolgot csinálni az életedben, ha szeretnél embertársaidon segíteni, akkor számíts rá, hogy balek leszel azokhoz képest akik a profitorientált szférában - bár igaz, hogy hozzájárulnak a világunk pusztulásához - sokkal jobban fognak élni nálad.
Megjegyzések