2015. július 7., kedd

Nem vagyunk összeférhetetlenek!!!

Az IRE blogon ritkán megyünk bele jogi értelmezésekbe, de időnként fejlesztő szervezetként fontosnak érezzük, hogy ezzel is segítsük a civil szervezeteket. Most az adja az apropóját a dolognak, hogy egyre több pályázatnál tapasztaljuk, hogy keverik a szezont, a fazonnal, azaz minden jog alap nélkül próbálnak összeférhetetlenségeket generálni tagi, vagy önkéntesi jogviszony alapján is, mert összekeverik ezeket a jogviszonyokat a munka jogviszonnyal.

Ezért ebben a cikkben röviden (ami a jogszabályok értelmezése kapcsán nem egyszerű) összefoglalom a civil szervezeteknél megjelenő jogviszonyokat és megkülönböztetem, a munka jogviszonytól, ami néhány pályázati kiírás alapján összeférhetetlenséget eredményezhet.

Az egyesületi tagi jogviszony, az önkéntes jogviszony elkülönítése a munka jogviszonytól

Az egyesületi tagi jogviszony
Az egyesületek esetében a tagi jogviszony keletkezését a Polgári Törvénykönyv szabályozza:
„3:67. § [A tagsági jogviszony keletkezése]
(1) Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.”
A valóságban tagi jogviszony tehát két módon keletkezhet:
1. Az egyesület alakulásánál a tagok megegyeznek egy közös célban, aminek a megvalósítására egyesületet hoznak létre. A tag ebben az esetben nyilatkozattal vállalja az egyesületi tagságát. Amely jogviszony az egyesület bírósági nyilvántartásba vételével keletkezik.
2. Egy meglévő egyesületbe jelentkezik (önként) valaki, és itt jellemzően a belépési nyilatkozat kitöltésével elfogadja az egyesület céljait, majd a közgyűlési határozattal válik taggá.
A tagsági jogviszony jellemzően nem jár írásos szerződéssel. A tag az egyesület tagnyilvántartásába kerül (ami a Polgári Törvénykönyv szerint kötelező) és ez, ami bizonyítja a tagi jogviszonyát (plusz az alakulásnál aláírt nyilatkozata, vagy a belépési nyilatkozata és a közgyűlési határozat).
A tagok az egyesület céljainak megvalósítása érdekében jellemzően tagdíjat fizetnek (ez nem kötelező, de jellemző). Tehát a tagi jogviszony esetén a tag fizet az egyesületnek szemben a munkajogviszonnyal, amikor a munkáltató fizet, a munkavállalónak.

Önkéntes jogviszony
Az önkéntes jogviszonyt a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény szabályozza:
2. § (1) Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a 3. §-ban meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység, kivéve, ha
a) a személy a tevékenységet maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára végzi,
b) a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul, vagy
c) a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban egyesület, alapítvány vagy közalapítvány kezelő szervének, vagy vallási közösség tagjaként.
(2) Ellenszolgáltatásnak minősül minden olyan vagyoni előny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut.
(3) Nem minősül „ellenszolgáltatásnak” a fogadó szervezet által adott az önkéntes tevékenységhez szorosan kapcsolódó költségtérítés, amely eseteit a törvény részletesen felsorolja.
6. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében végezhető, amely a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel jön létre.

Munka jogviszony
A munkajogviszonyt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozza, amely a fenti jogviszonyoktól főleg egy előírás különbözteti meg:
„141. § A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen.”

A tagi és önkéntes jogviszony elhatárolása a munka jogviszonytól
A fentiek alapján a munkajogviszony minden esetben visszterhes jogviszony, viszont az egyesületi tag és önkéntes jogviszony esetében a tag, vagy az önkéntes az elvégzett munkáért nem kaphat munkabért, így nem lehet munkavállalónak tekinteni.

Amennyiben tehát egy szervezet esetén a támogatási szerződés kimondja, hogy nem csak a vezető tisztségviselő, nem csak a felügyelő bizottsági tagság, de a munka jogviszony is összeférhetetlenséget eredményez, ez a tagi és önkéntesi jogviszony esetén még akkor sem áll fenn, ha a tag, vagy az önkéntes, dolgozik (önkéntes tevékenységet folytat) a szervezetben és ezért munkatársnak nevezik.

Összeférhetetlenség a döntéshozásban gyakorolt többségi befolyás miatt
Az önkéntes semmilyen formában nem jöhet szóba az összeférhetetlenség során, hiszen semmilyen döntéshozói szerepben nincs.

Amennyiben valaki tagja egy egyesületnek az önmagában nem lehet alapja az összeférhetetlenségnek, hiszen a tag bár részt vehet az egyesület legfőbb döntéshozó szervének az ülésein szavazati joggal, de amennyiben az egyesület tagjainak 50 % + 1fő (pld. 10 fős tagsággal számolva 5 fő) nem közeli hozzátartozója, nem tud többségi befolyást gyakorolni (Ptk. 8:2. §).

Mi a helyzet a kurátorokkal?
Alapítvány esetén a kuratóriumi tagság alapból vezető tisztségviselőnek számít, így az összeférhetetlenség még akkor is fennáll, ha nem kap bért a munkájáért (önkéntes kurátor). A kuratóriumi tagság máskülönben polgári jogi (tagi) jogviszony, ami csak akkor válik munkajogviszonnyá, amennyiben az alapítvány bért fizet a kuratóriumi tagoknak a kuratóriumban elvégzett feladatai fejében.

Megjegyzés küldése