Civil törvény - jogértelmezés

JOGÉRTELMEZÉS                                                                                 

FIGYELMEZTETÉS: Az alábbi jogértelmezések csak a tájékoztatást szolgálják, tehát helyességükért bármilyen jogi eljárás során felelősséget nem tudunk vállalni!

Már a civil szervezet ellen is lehet felszámolási eljárást indítani

Tavaly év végén elfogadták a civil törvényt (2011. évi CLXXV. törvény mely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról), az elfogadott változat letölthető innen.

Arról többet lehet olvasni, hogy január 1-től a közhasznú civil szervezeteknek kötelező a kettős könyvvitel. Tehát minden közhasznú szervezetnek, akinek egyszeres könyvvitele van, kezdeményezze a könyvelőjénél a változtatást! Erről bővebben, a NIOK oldalán lehet olvasni.

A fentieken túl lényeges változás, hogy a civil szervezetekre is vonatkozik
az  1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról és a
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
a civil törvényben alkalmazott módosításokkal.

A törvény II. fejezete szól a civil szervezetek csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárásáról, ebből szerintem a leglényegesebb pont, hogy a hitelező (akinek tatozik a civil szervezet) kezdeményezheti a bíróságon a fizetésképtelenség megállapítását és ezen keresztül a civil szervezet felszámolását.

Határidők a fizetésképtelenség megállapítására

A civil törvény a fizetésképtelenség megállapítására bővebb határidőket szab, mint a csődtörvény, azaz:

10§ (3) (…) „a bíróság a civil szervezet fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha  a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő hatvan napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette”

10§ (5) „a bíróság a civil szervezet kérelmére legfeljebb kilencven napos fizetési haladékot adhat”, abban az esetben, ha a civil szervezet reorganizációs tervet készít, és ehhez csatolja a hitelezőkkel kötött megállapodást az adósságok rendezéséről.

Tehát amennyiben kifizetetlen számláink keletkeznek és a hitelező felszámolási eljárást indít, akkor először 60 napunk van a számla kiegyenlítésére, azután kérelmezhetjük még 90 nappal meghosszabbítani a fizetési határidőt, de ez csak abban az esetben fogják megadni, ha a hitelezővel megegyeztünk és van elképzelésünk (reorganizációs terv) arra, hogy miként rendezzük az anyagi gondjainkat.

Ami még fontos pötty a felszámolással kapcsolatban, hogy:

10§ (3) Fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében.

A civil törvény egyik vívmánya, hogy sok eddig jogilag nem definiált fogalmat, most definiált ilyen a költségvetési támogatás, ami eddig egy elég ködös jogi fogalom volt lásd: http://civiljogok.hu
Az értelmező rendelkezések alatt (15.pont) egy elég részletes fogalommagyarázat van erre, amelyet hosszúsága miatt most nem idéznénk szó szerint, de a lényeg, hogy költségvetési támogatás:

• az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás
• amelyet konkrét programra, vagy meghatározott időszakra szóló működésre adtak
• különösen a pályázat útján, vagy egyedi döntés alapján adott költségvetési támogatás, az EU-s pályázati támogatások, más államtól, vagy nemzetközi szervezettől kapott támogatás, 1%-os felajánlás.

A fogalommagyarázatot figyelembe véve ez a következőket jelentheti:

1. Nyertes önkormányzati, állami (minisztériumi), EU-s pályázatunk van amiről van szerződésünk, és

 a) utófinanszírozásos pályázat esetén ennek keretében benyújtottunk kifizetési kérelmet az összes bizonylatával együtt,

 b) előfinanszírozásos pályázat esetén a szerződésben van vállalt kifizetési határidő és ez lejárt,

és ennek a jogosságát nem vitatja a támogató hatóság.
2. Egyedi döntés alapján költségvetési támogatást kapunk (pl. valamilyen állami normatívát, vagy önkormányzati feladat átvállalás keretében a szolgáltatásra ellenértéke) és erre vonatkozóan van érvényes szerződésünk és a szerződésben vállalt fizetési határidő lejárt és ennek jogosságát nem vitatja a szerződő állami szerv.
3. Más állammal (pl. a nagykövetségi pályázatok), vagy nemzetközi szervezettel érvényes támogatási szerződésünk van és a kifizetési határidő lejárt és a támogató nem vitatja ennek jogosságát.
4. Szervezetünk számára 1%-os felajánlás folyósítása folyamatban van, aminek összegéről megkaptuk az értesítését és az adóhatóság ennek jogosságát nem vitatja.

Tehát a fenti költségvetési támogatási formák bármelyikéből jogos követelésünk van és az összege meghaladja a tartozásunkat, akkor a bíróság nem állapíthat meg fizetésképtelenséget, így nem indul el a felszámolási eljárás.

Természetesen ez az én értelmezésem!

A fenti rendelkezés értelmezésében még nehézséget jelent, hogy nem lehet tudni (valószínű csak egy konkrét jogi eljárás során fog kiderülni), hogy a „nem vitatott vagy elismert követelés” mit jelent.
Amennyiben az én fenti értelmezésem az igaz, a ma általánosnak mondható utófinanszírozásos pályázat esetén: „benyújtottunk kifizetési kérelmet az összes bizonylatával együtt és ennek a jogosságát nem vitatja a támogató hatóság”, akkor ez nem sokat segít a nehéz anyagi helyzetbe került szervezeteknek. Hiszen jellemzően egészen a kifizetésig a támogatói oldal nem szokta elismerni a jogosultságot, hanem mindenféle kifogással húzza az időt sokszor hónapokon keresztül, sőt az is megeshet, hogy csak a végbeszámoló elfogadását követően fog elismert követeléssé válni a támogató által ki nem fizetett tételek…

A gáz ebben az, hogy gyakran pont amiatt lesznek egy civil szervezetnek kifizetetlen számlái, hogy megpróbálja a támogatási szerződésben vállaltakat teljesíteni, bízva abban, hogy egy érvényes szerződéssel ebből nem lehet gond. Azonban a mai pályázati gyakorlat mellett, amikor nem hónapokat, hanem fél éveket kell várni arra, hogy egy-egy vitatott tételről döntés szülessen, akkor az új jogszabály alapján ez a civil szervezet felszámolását is eredményezheti.

Ami reményt adhat, hogy a civil szervezeteknek jellemzően nincs jelentős vagyona, így a hitelező is inkább abban bízhat, hogy a támogató kifizeti a támogatást és így valószínű nem fog felszámolási eljárást kezdeményezni.

HIREK                                                                                                     

Új információ, hogy a felszámolási eljárás okán érdemes az alapszabályt módosítani! Egy új passzussal kiegészíteni, amiben egy esetleges felszámolási eljárás követően megmaradt vagyon sorsáról rendelkeznek az alapítványok esetében az alapítók, vagy egyesület esetében a közgyűlés. Praktikusan elegendő azt írni, hogy a maradék vagyon egy hasonló profilú egyesületnek/alapítványnak kell adni. Majd ha bekövetkezik az eljárás, akkor elegendő meghatározni konkrétan a szervezetet (gondolom a bíróság javaslatot kér rá és dönt arról, hogy melyik szervezet legyen).
Amennyiben nincs erre vonatkozó rendelkezés a létesítő okiratban, akkor a maradék vagyont a NEA (NCA utódja) kapja.


MEGJELENT az Ökotárs Alapítvány Civil törvény útmutató 1.0 amelyet a linkre kattintva értek el!